Az Egy övezet, egy út (BRI) fórum résztvevői több mint 64 milliárd dollár (18 514 milliárd forint) értékben kötöttek együttműködési megállapodásokat a kezdeményezés Pekingben tartott csúcstalálkozóján - közölte szombati sajtótájékoztatóján Hszi Csin-ping kínai elnök.
Magyarország készen áll arra, hogy a Kína, valamint a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésen keresztül előmozdítsa az európai-kínai kapcsolatok egészének fejlődését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott csütörtöki találkozóján, amelyről a China Daily angol nyelvű kínai lap közölt cikket pénteken.
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
Idén Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket, és júniusra sikerült is véglegesítenie Magyarországnak a kínaiakkal a Budapest-Belgrád beruházás menetrendjét - ezek az érdekes részletek derültek ki a Reuters cikkeiből, amelyek a 16 régiós ország és Kína miniszterelnökeinek hétvégi szófiai csúcstalálkozójáról szóltak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A blue chipek közül pedig a Telekom vitte a prímet.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
